
Nagyrákos az Őrség szívében, Őriszentpétertől 3 km-re fekszik. Könnyen megközelíthető közúton és vonattal is. Fekvése olyan szerencsés, hogy szinte körbe veszik a nevezetességek, látnivalók.
A község büszkesége a XIII. században, román stílusban épített, római katolikus templom, melyet az 1600-as években gótikus, majd a 18. században, barokk stílusban alakították át.
Itt található Magyarország leghosszabb s egyben Európa negyedik leghosszabb vasúti völgyhídja, mely átíveli a Zala folyóvölgyét. Rajta halad keresztül a magyar-szlovén vasútvonal. A 33 pillér által tartott, 1400 méteres hosszúságú építmény legnagyobb magassága 12 méter. A 2001-ben elkészült híd kivitelezője Építőipari Nívódíjat kapott.
A látnivalók közé sorolhatjuk a 2000-ben felavatott Zsuzsanna alagutat, a helytörténeti emlékeket bemutató zsuppfedeles tájházat, de érdemes felkeresni a helyi csárdát is. A mindennapi igényeket kielégítő vegyesbolt, játszótér, sportpálya és kultúrház is van a faluban.


Nyugat-Dunántúlon, Vas megye délnyugati sarkában, Ausztria és Szlovénia szomszédságában, három országhatár találkozásánál találjuk ezt az erdőkkel, ligetekkel szabdalt gyönyörű dombvidéket, ahová az államalapításkor a nyugati határvonal védelmére őrállókat telepítettek. Innen kapta nevét: Őrség.
Az ici élők az évszázadok során a természettel harmóniában alakították ki a táj egyedülálló arculatát, őrizték szépségét, sokszínűségét. Természeti-, néprajzi- és iparművészeti értékeinek köszönhetően az Őrség 2007-ben elnyerte az Európai Bizottság díját, s bekerült Európa tíz legvonzóbb turistacélpontja közé. Értékeinek megóvására a helyi lakossággal együttműködve az Őrségi Nemzeti Park ügyel.
Az Őrség vidékén dombok és patakok vájta völgyek, erdők, legelők és kaszálórétek, valamint a völgyekben, a nedvesebb területeken kialakult - és számos védett növényfajnak otthont adó - láprétek, tőzegmohás lápok váltják egymást.
A térség állatvilága ugyancsak igen változatos. Itt él hazánk legnagyobb lepkefaunája, valamint nemzetközileg védett szitakötőfajok is fellelhetők. A patakokban ritka halfajok, folyami kagylók és rákok élnek, és a kétéltűek közé tartozó foltos szalamandrával is találkozhatunk. Gazdag a vidék madárvilága is: a fekete gólya, a rétisas, a darázsölyv egyaránt a környék lakója. A fenyőerdők jellegzetes madara, a siketfajd - amely igen rosszul tűri a zavarást - hazánkban utoljára ezen a vidéken fészkelt. Az erdőségekben gyakoriak a menyétfélék, a denevérek, sok a mókus, a szarvas, a vaddisznó és a róka, a nagyobb vizek mentén pedig a fokozottan védett vidra nyomait is felfedezhetjük.
Az Őrség sajátos kultúrával rendelkező vidék, mivel lakói a honfoglalás óta ici, egy helyben élnek, tehát kiemelkedő értékeket hordoz e tekintetben is.
Jellegzetessége az úgynevezett szeres településszerkezet, melynek lényege, hogy a házak a dombok tetejére építve, lazán, egymástól elszórtan helyezkednek el. Az összetartozó házcsoportokat - melyeket többnyire egy-egy család vett birtokába - szereknek hívják, és a család nevéről, égtájról vagy valamilyen mesterségről nevezték el őket (pl. Kovácsszer).
Kihasználva a környezet adta lehetőségeket, a környék fái adták az alapanyagát a jellegzetes boronaházaknak. Csak az 1930-as években kezdtek a téglaépületek elterjedni a térségben, melyeknek jellegzetes előtere a kódisállás. Az Őrség népi építészetének kivételes jelentőségű emléke a skanzenként működő, szalafői Pityerszer.



Szinte minden község őriz egy több évszázados templomot, melyek közül kiemelhető az őriszentpéteri Templom-szeren álló Árpád-kori, román stílusú templom, illetve a 13. századból származó veleméri Szent-háromság templom. E tájban magányosan álló épület belső terének értékei a gyönyörű gótikus freskók, melyek bibliai jeleneteket és magyar szenteket ábrázolnak.
Az Őrség jelképévé váltak a tájhoz elválaszthatatlanul hozzátartozó haranglábak, melyek közül a pankaszi, a gödörházi és kercaszomori a leghíresebb.
Az Őrségben ma is élnek a hagyományos népi mesterségek, mint a zsuppkötés, kosárfonás, kópickötés, és talán a legjelentősebb, a fazekasság (gerencsérség).
Néhány kulturális nevezetesség, látnivaló:
- Árpád-kori templom - Őriszentpéter
- Középkori Téglaégetőhely - Őriszentpéter
- Pityerszeri Falumúzeum - Szalafő
- Fazekas Múzeum - Magyarszombatfa
- Őrségi Vadászati Kiállítás - Magyarszombatfa
- Szent-háromság templom - Velemér
- Veleméri helytörténeti kiállítás
- Fa harangláb - Gödörháza
- Szoknyás harangláb - Pankasz
A vadregényes őrségi erdők, színpompás virágos rétek, régi porták, elhagyott temetők és templomromok közötti barangolás kellemes kikapcsolódást nyújthat. Mindemellett az erdők számos finomságot - gombát, málnát, erdei szamócát - kínálnak a kirándulóknak. A térség felfedezését segítik az elmúlt években kialakított tanösvények, a hozzájuk kapcsolódó egységes információs táblarendszer, valamint a Nemzeti Park által szervezett rendszeres túrák.
A gyönyörű tájon átívelő kis forgalmú utak szinte hívogatnak egy kerékpártúrára, amely során a környékbeli látnivalók is felkereshetők. A nem saját biciklivel érkezők számára kerékpár-kölcsönzési lehetőség.
Lovaglásra, lovaskocsikázásra is van mód, például Őriszentpéteren, Dobokay Péter lovasudvarában.
Akinek a nyári pihenés nélkülözhetetlen része a fürdőzés, strandolás, az kedvére válogathat a környező szebbnél szebb tavak között:
- Bajánsenyei tó
- Vadása-tó Hegyhátszentjakabnál
- Máriafalusi Hársas-tó (Szentgotthárd)
- Zalalövői Borostyán-tó
A horgászat kedvelői a fenti tavakon kívül a közelben található Rábát is meglátogathatják. A folyón történő vízitúrázáshoz kenu kölcsönözhető Csákánydoroszlón.
Élmény- és termálfürdők a környéken:
- Szentgotthárdi termálpark és élményfürdő: www.thermalpark.hu
- Zalaegerszegi élményfürdő és csúszdapark: www.aquacity.hu
- Lenti termálfürdő és Szent György Energiapark: www.lentifurdo.hu


Az Őrségben ma is élnek azok a népszokások (pl. rönkhúzás, májusfaállítás), amit máshol már rég a feledés homálya fed. Az Őrségi települések, civil szervezetek tavasztól őszig számos érdekes kulturális programot, turisztikai rendezvényt szerveznek, hogy az idelátogatókat szórakoztassák.
A legjelentősebb fesztiválok:
- Virágzás Napjai (május - június)
- Őrségi Vásár (június)
- Fazekas Napok (július)
- Hétrétország (augusztus)
- Őrségi Nemzetközi Tökfesztivál (október)


Itt jártunkkor mindenképpen érdemes megkóstolnunk az olyan hagyományos őrségi ételeket, helyi ételkülönlegességeket, mint például a messze földön híres dödölle, a gánica, a tökös-mákos rétes, a hajdinából készült egytálételek, az erdei gombákból készült gombalevesek, vagy éppen a tökmagolaj. A közeli Kecskesajt Manufaktúra ínyencségeit nem csak megvásárolhatjuk, de akár meg is nézhetjük a készítés folyamatát. A sok finomságot pedig jó minőségű, őrségi pálinkával öblíthetjük le.
Az osztrák és a szlovén határ közelsége is csábító lehet - főleg az ország távolabbi szegletéből érkezőknek -, hiszen egyúttal a szomszédos országokban is körülnézhetnek, ahol szintén sok látnivaló és program várja a vendégeket.
A kb. 25-30 km-re levő szlovéniai Toplicében például egy igazi fürdőparadicsom található, termálvízzel, óriáscsúszdákkal, míg Az ausztriai Güssingben - szintén alig 4o km-re gyönyörű vár áll.


